Alapszabadság:
Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.
A szabadság a munkavállaló
– huszonötödik életévétől egy;
– huszonnyolcadik életévétől kettő;
– harmincegyedik életévétől három;
– harmincharmadik életévétől négy;
– harmincötödik életévétől öt;
– harminchetedik életévétől hat;
– harminckilencedik életévétől hét;
– negyvenegyedik életévétől nyolc;
– negyvenharmadik életévétől kilenc;
– negyvenötödik életévétől tíz munkanap pótszabadság jár.
(2012. évi I. törvény. Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma – Családpolitikai Szótár)
Apák munkaidő-kedvezménye:
Gyermeke születése esetén öt, ikergyermekek születése esetén 7 munkanap pótszabadság illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. A kedvezmény abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik, vagy meghal. A munkaidő-kedvezmény igényléséhez be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, illetve halva született gyermek esetén a halotti anyakönyvi kivonat eredeti példányát, és írásban nyilatkozni kell arról, hogy ő a szülői felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbefogadó apa, ez a joga nem szünetel, illetve nem lett megszüntetve.
(2012.évi I. törvény. Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma – Családpolitikai Szótár)
Álláskeresési járadék:
Az állami foglalkoztatási szerv álláskeresési járadékot állapít meg annak a személynek, aki
– álláskereső,
– az álláskeresővé válását megelőző öt éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik,
– a megváltozott munkaképességű személyek ellátására nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,
– munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.
Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 90 nap.
(1991. évi IV. törvény. Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma – Családpolitikai Szótár)
Álláskereső:
álláskereső: az a személy, aki
– a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és
– oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és
– öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és
– az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és
– elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit – az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.
(1991. évi IV. törvény. Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma – Családpolitikai Szótár)
fizetés nélküli szabadság:
– A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig
– a gyermek gondozása céljából
– fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
– A munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermek 10. életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának tartama alatt.
– A munkavállalónak hozzátartozója tartós
– előreláthatólag harminc napot meghaladó
– személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.
(2012.évi I. törvény. Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma – Családpolitikai Szótár)
gyermek után járó pótszabadság:
A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
(2012.évi I. törvény. Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma – Családpolitikai Szótár)
minimálbér:
A tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege (2015-ben 105.000,- Ft).
munkaerő-kölcsönzés:
Olyan tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek átengedi.
(2012. évi I. törvény. Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma – Családpolitikai Szótár)
munkaidő:
A teljes napi munkaidő napi nyolc óra. (általános teljes napi munkaidő.) Abban az esetben, ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja, akkor a munkáltatónak legalább húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítania.
munkaszüneti napok:
-január 1.,
-március 15.,
-Húsvét hétfő,
-május 1.,
-Pünkösd hétfő,
-augusztus 20.,
-október 23.,
-november 1.,
-december 25-26.
(2012. évi I. törvény. Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma – Családpolitikai Szótár)
munkaviszony:
A magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati, kormánytisztviselői jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony. A biztosított bedolgozói – és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a hivatásos nevelő szülői jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya, – ide nem értve az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját – fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya.
(1991.évi IV. törvény. Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma – Családpolitikai Szótár)
munkavállaló: az, aki a fentiekben meghatározott munkaviszonyban áll.
(1991. évi IV. törvény. Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma – Családpolitikai Szótár)
munkaadó: az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve magánszemély és annak jogi személyiséggel nem rendelkező társasága, aki munkavállalót foglalkoztat, vagy foglalkoztatni kíván.
(1991. évi IV. törvény. Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma – Családpolitikai Szótár)
munkaszerződés: a munkaviszony munkaszerződés megkötésével jön létre. 2012. évi I. törvény munkaszerződés kötelező tartalmi elemei: munkakör, munkavállaló alapbére, munkáltató és munkavállaló azonosítására szolgáló adatok
(2012.évi I. törvény. Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma – Családpolitikai Szótár)
munkaszerződés módosítása: a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja.
(2012. évi I. törvény. Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma – Családpolitikai Szótár)
pihenőnap:
Hetenként két pihenőnap illeti meg a munkavállalót.
(2012. évi I. törvény. Emberi Erőforrások Minisztériuma – Családpolitikai Szótár)
pótszabadság:
– a fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a fiatal munkavállaló a tizennyolcadik életévét betölti.
– a vak munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár.
– a föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát eltöltő munkavállalót, évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg.
(1992. évi XXII. törvény- 2012.évi LXXXVI. törvény. Emberi Erőforrások Minisztériuma – Családpolitikai Szótár)
próbaidő:
A munkaszerződésben, a munkaviszony létesítésekor próbaidő is kiköthető. A próbaidő tartama legfeljebb három hónap. Kollektív szerződés, illetve a felek ennél rövidebb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak. A próbaidő meghosszabbítása tilos, ettől érvényesen eltérni nem lehet. A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti.
(2012 évi I. törvény. Emberi Erőforrások Minisztériuma – Családpolitikai Szótár)
rendes felmondás:
A határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti, ettől érvényesen eltérni nem lehet. A munkáltató köteles felmondását megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie.
Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. A munkáltató a rendes felmondását nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül.
A munkáltató nem szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:
A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt
– a várandósság,
– a szülési szabadság,
– a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §),
– a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint
– a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt.
(2012. évi I. törvény. Emberi Erőforrások Minisztériuma – Családpolitikai Szótár)
rendkívüli munkaidő :
(korábban túlmunka)
A – a munkaidő-beosztástól eltérő – a munkaidőkereten felüli – az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá – az ügyelet tartama.
Rendkívüli munkára nem kötelezhető:
– az édesanya terhessége megállapításától gyermeke egy éves koráig,
– gyermekét egyedül nevelő férfi
– gyermeke egy éves koráig
– a munkavállaló, ha foglalkoztatására jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor.
(2012. évi I. törvény. Emberi Erőforrások Minisztériuma – Családpolitikai Szótár)
végkielégítés: a munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.
A végkielégítés mértéke:
– legalább három év esetén: egyhavi;
– legalább öt év esetén: kéthavi;
– legalább tíz év esetén: háromhavi;
– legalább tizenöt év esetén: négyhavi;
– legalább húsz év esetén: öthavi;
– legalább huszonöt év esetén: hathavi távolléti díj összege.
(2012. évi I. törvény. Emberi Erőforrások Minisztériuma – Családpolitikai Szótár)