Barabás Miklós – A hozzátartozó meghatározása

A hozzátartozó meghatározás több esetben merül fel a bérszámfejtők életében. A legtöbbet előforduló esete, amikor a távolléti díjat kell megállapítanunk a hozzátartozó halála esetén.

Néhány éve az mt még a közeli hozzátartozóról rendelkezett, de ez változott. A változás abban nyilvánult meg, hogy a „közeli” szó kikerült, ennek köszönhetően szélesebb spektrumban lehet figyelembe venni a családtagokat.

A hozzátartozó jelenléte az mt.-ben fontos kérdés, hiszen több esetben kerül előtérbe.

Ilyen esetek lehetnek például:

  • A munkavállaló a jognyilatkozatát személyesen teheti meg. Jognyilatkozatot meghatalmazott képviselője útján is tehet, az erre irányuló meghatalmazást írásba kell foglalni. Ilyen meghatalmazás hiányában is eljárhat a munkavállaló képviseletében hozzátartozója, amennyiben a jognyilatkozat megtételében a munkavállaló akadályozva van. Vita esetén az akadályoztatás tényét igazolnia kell,
  • A munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára – többek között – hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén,
  • A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól – többek között- hozzátartozója halálakor két munkanapra,
  • A felmondási idő esetén is felmerül a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság, hiszen a felmondási idő az itt jelzett fizetés nélküli szabadságot követően kezdődik,
  • A munkavállalónak hozzátartozója tartós – előreláthatólag harminc napot meghaladó – személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár,
  • A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát is,
  • Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani, ha a kártérítés a munkavállaló vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását vagy tartásának kiegészítését szolgálja,
  • A vezető köteles bejelenteni, ha a hozzátartozója tagja a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is folytató vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, vagy vezetőként munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet is folytató munkáltatónál,
  • Nem választható üzemi tanácstaggá a vezető hozzátartozója.

Ezekből az esetekből látszik, hogy neuralgikus kérdés a bérszámfejtők mindennapi munkájában.

Ezért is fontos pontosan ismerni a hozzátartozó fogalmát.

A kiindulási pont a Ptk-ban található meg:

  • közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér;
  • hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa;

Az mt már összegyúrva vette át a definíciót:

  • hozzátartozó a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.

 

Jó munkát!

Barabás Miklós

www.taxon.hu