Barabás Miklós – Bérpótlékok

Bérpótlékok alapjának meghatározása és a bérpótlékok kiszámításának módja

A bérpótlékokat a munka törvénykönyve határozza meg és írja elő. A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg.

Számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére.

A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét

  • általános teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával,
  • rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a százhetvennégy óra arányos részével

kell osztani.

A bérpótlékok fajtái:

Vasárnapi pótlék

Vasárnapi munkavégzés esetén 50% bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár,

a) ha a munkavállaló a rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag a

  • több műszakos tevékenység keretében
  • készenléti jellegű munkakörben
  • a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál

foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be, továbbá

b) a rendkívüli munkaidőre

ba) az a) pontban meghatározott munkavállalónak,

bb) ha a munkavállaló a

  • a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
  • az idényjellegű,
  • a megszakítás nélküli,
  • a több műszakos tevékenység keretében,
  • a készenléti jellegű munkakörben,
  • a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
  • társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,
  • külföldön történő munkavégzés során, valamint
  • a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál

foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be és ennek alapján rendes munkaidőben történő munkavégzésre nem kötelezhető.

100%-os bérpótlék

A munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék illeti meg.

100%  bérpótlék jár a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén is.

50%-os bérpótlék

A munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár

a) a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,

b) a munkaidőkereten felül vagy

c) az elszámolási időszakon felül

végzett munka esetén.

A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár.

A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100%-os bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.

Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót a 100%-os bérpótlék illeti meg.

A szabadidőt vagy a heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni.

Ettől eltérően munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni.

A felek megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december harmincegyedik napjáig kell kiadni.

30%-os bérpótlék (műszakpótlék)

A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár.

A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.

15%-os bérpótlék

A munkavállalónak – a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve – éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár.

20%-os készenléti pótlék, 40%-os ügyeleti pótlék

A munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető.

Négy órát meghaladó tartamú rendelkezésre állás

  • a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása,
  • baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása, továbbá
  • a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása

érdekében rendelhető el.

A munkavállaló a rendelkezésre állás tartama alatt köteles munkára képes állapotát megőrizni és a munkáltató utasítása szerint munkát végezni.

A munkáltató a munkavállaló számára meghatározhatja a rendelkezésre állás helyét (ügyelet), egyébként a tartózkodási helyét a munkavállaló határozza meg oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon (készenlét).

A rendelkezésre állás elrendelését a munkavállaló kérése esetében írásban kell elrendelni.

A rendelkezésre állás tartamát legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell.

A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja így az egy héttel korábbi időkorláttól itt is eltérhet.

Az ügyelet tartama nem haladhatja meg a huszonnégy órát, amelybe az ügyelet megkezdésének napjára beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani.

A készenlét havi tartama a százhatvannyolc órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni.

A munkavállaló számára készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) tartamára havonta legfeljebb négy alkalommal rendelhető el.

Készenlét és ügyelet ideje alatti munkavégzés esetén a bérpótlékok a munkavállaló munkarendjének és a munkavégzésének megfelelően járnak.

Ügyelet esetén, ha a munkavégzés tartama nem mérhető, 50%-os bérpótlék jár.

A munkavállaló és a munkáltató a bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg.

A munkaszerződésben

  • bérpótlék helyett,
  • készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában

foglaló havi átalányt állapíthatnak meg.

A havibéres munkavállaló esetében az egy órára jutó bérpótlék alapját úgy kell megállapítani, hogy a szerződés szerinti alapbért osztani kell 174-el.

Ha a munkavállaló napi munkaideje kevesebb 8 óránál, akkor a 174 arányos részét kell figyelembe venni:

  • a munkavállaló napi munkaideje 6 óra: 174 / 8 x 6 = 130,5 óra az osztószám
  • a munkavállaló napi munkaideje 4 óra: 174 / 8 x 4 =   87 óra az osztószám

www.taxon.hu