Bérpótlékok alapjának meghatározása és a bérpótlékok kiszámításának módja
A bérpótlékokat a munka törvénykönyve határozza meg és írja elő. A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg.
Számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére.
A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét
- általános teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával,
- rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a százhetvennégy óra arányos részével
kell osztani.
A bérpótlékok fajtái:
Vasárnapi pótlék
Vasárnapi munkavégzés esetén 50% bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár,
a) ha a munkavállaló a rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag a
- több műszakos tevékenység keretében
- készenléti jellegű munkakörben
- a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál
foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be, továbbá
b) a rendkívüli munkaidőre
ba) az a) pontban meghatározott munkavállalónak,
bb) ha a munkavállaló a
- a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
- az idényjellegű,
- a megszakítás nélküli,
- a több műszakos tevékenység keretében,
- a készenléti jellegű munkakörben,
- a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
- társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,
- külföldön történő munkavégzés során, valamint
- a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál
foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be és ennek alapján rendes munkaidőben történő munkavégzésre nem kötelezhető.
100%-os bérpótlék
A munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék illeti meg.
100% bérpótlék jár a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén is.
50%-os bérpótlék
A munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár
a) a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,
b) a munkaidőkereten felül vagy
c) az elszámolási időszakon felül
végzett munka esetén.
A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár.
A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100%-os bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.
Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót a 100%-os bérpótlék illeti meg.
A szabadidőt vagy a heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni.
Ettől eltérően munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni.
A felek megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december harmincegyedik napjáig kell kiadni.
30%-os bérpótlék (műszakpótlék)
A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár.
A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.
15%-os bérpótlék
A munkavállalónak – a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve – éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár.
20%-os készenléti pótlék, 40%-os ügyeleti pótlék
A munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető.
Négy órát meghaladó tartamú rendelkezésre állás
- a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása,
- baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása, továbbá
- a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása
érdekében rendelhető el.
A munkavállaló a rendelkezésre állás tartama alatt köteles munkára képes állapotát megőrizni és a munkáltató utasítása szerint munkát végezni.
A munkáltató a munkavállaló számára meghatározhatja a rendelkezésre állás helyét (ügyelet), egyébként a tartózkodási helyét a munkavállaló határozza meg oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon (készenlét).
A rendelkezésre állás elrendelését a munkavállaló kérése esetében írásban kell elrendelni.
A rendelkezésre állás tartamát legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell.
A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja így az egy héttel korábbi időkorláttól itt is eltérhet.
Az ügyelet tartama nem haladhatja meg a huszonnégy órát, amelybe az ügyelet megkezdésének napjára beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani.
A készenlét havi tartama a százhatvannyolc órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni.
A munkavállaló számára készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) tartamára havonta legfeljebb négy alkalommal rendelhető el.
Készenlét és ügyelet ideje alatti munkavégzés esetén a bérpótlékok a munkavállaló munkarendjének és a munkavégzésének megfelelően járnak.
Ügyelet esetén, ha a munkavégzés tartama nem mérhető, 50%-os bérpótlék jár.
A munkavállaló és a munkáltató a bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg.
A munkaszerződésben
- bérpótlék helyett,
- készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában
foglaló havi átalányt állapíthatnak meg.
A havibéres munkavállaló esetében az egy órára jutó bérpótlék alapját úgy kell megállapítani, hogy a szerződés szerinti alapbért osztani kell 174-el.
Ha a munkavállaló napi munkaideje kevesebb 8 óránál, akkor a 174 arányos részét kell figyelembe venni:
- a munkavállaló napi munkaideje 6 óra: 174 / 8 x 6 = 130,5 óra az osztószám
- a munkavállaló napi munkaideje 4 óra: 174 / 8 x 4 = 87 óra az osztószám