A cikksorozatom harmadik részéhez érve az egyes növelési tényezők göngyölésével, azok hónapról-hónapra való követésével foglalkozunk. Ennek kapcsán ugyan mondhatnánk, hogy végtelenül egyszerű dolgunk van, hiszen a bérszámfejtő programok között sok az olyan, amely kiválóan végzi ezt a feladatot, de sajnos még mindig előfordul, hogy a szoftver sem a megfelelő módon kezeli ezeket.
A 30%-os műszakpótlék és a 15%-os bérpótlék göngyölése
Tegyük fel, hogy munkavállaló 2015. január 1-én lépett be a munkáltatóhoz. Az irányadó időszak ezért az Ő esetében 2015. január elsejével kezdődik meg. Már a belépés hónapjában is előfordulhat, hogy távolléti díjra lesz jogosult a dolgozó, de ebben az esetben nem tudunk növelő tényezővel számolni, hiszen nincs még egy irányadó hónapunk. Abban az esetben azonban, ha februárban válik jogosulttá távolléti díjra, akkor már figyelnünk kell, hiszen a januári hónap irányadó időszakként veendő figyelembe.
Göngyölés
Február 12-13-ig betegszabadságon van a példa szerinti munkavállaló (a munkaidő-beosztása alapján dolgoznia kellett volna – ez a márciusi távollét esetében válik érdekessé).
Az irányadó időszak a januári hónap:
| Irányadó Időszak | Munkaidő-beosztás szerinti munkaórák száma | A munkaidő-beosztás szerinti munkaórák számának 30%-a | Ténylegesen ledolgozott 30% és 15%-os pótlékos órák száma | A ténylegesen teljesített munkaórák száma | A pótlékok összege |
| 01. hó | 168 | 50,4 | 80 | 168 | 42300 |
A fentiekből következően az egy órára járó növekmény összege a következőképpen alakul:
42300/168 = 251,79 forint/óra
Mivel most kézi számejtéses megoldással dolgozunk, tehát a szoftver nincs segítségünkre, magunk előtt kell látni a munkavállaló januári munkaidő-beosztását és a januári munkaidő-nyilvántartását is. (A jogalkotó 2013. január elsején hatályba lépett, eredendően egyszerűsítést célzó jogszabály-módosítása sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hiszen már a 30%-os pótlék jogosultságának megállapításánál is használnunk kell a munkaidő-beosztást is. A bérszámfejtő adminisztrációs feladatai duplikálódtak tehát ebben az esetben.)
Abban az esetben, ha márciusban is távolléti díjra jogosult a munkavállaló, akkor már két hónapot kell figyelnünk irányadó időszakként az alábbiak szerint.
| Irányadó Időszak | Munkaidő-beosztás szerinti munkaórák száma | A munkaidő-beosztás szerinti munkaórák számának 30%-a | Ténylegesen ledolgozott 30% és 15%-os pótlékos órák száma | A ténylegesen teljesített munkaórák száma | A pótlékok összege |
| 01. hó | 168 | 50,4 | 80 | 168 | 42300 |
| 02. hó | 160 | 48 | 68 | 144 | 31800 |
| Összesen | 328 | 98,4 | 148 | 312 | 74100 |
Mint írtam a februári beosztása fontos, hiszen a beosztott óraszámnak kell vizsgálni a 30%-át! A jogosultság meghatározásánál tehát a munkaidő-beosztását vizsgáljuk, de osztószámként a ténylegesen ledolgozott óraszámot alkalmazzuk.
Mindezekre figyelemmel az egy órára járó növekmény összege márciusban a következőképpen alakul:
74100/312 = 237,5 forint/óra
A vasárnapi munkaórák figyelembe vétele
Továbbra is a az előző példa szerinti munkavállaló adatait használjuk, ám kibővítjük az információt azzal, hogy januárban is és februárban is jogosult volt vasárnapi pótlékra. Ebből következően a márciusi távollétének idejére vizsgálnunk kell a vasárnapi pótlék miatti növekmény lehetőségét.
| Irányadó Időszak | Munkaidő-beosztás szerinti munkaórák száma | Az irányadó időszak vasárnapjainak a száma | Az irányadó időszak vasárnapjainak az 1/3-a | A tényleges vasárnapi munkavégzés napjai | A ténylegesen teljesített munkaórák száma | A pótlék összege |
| 01. hó | 168 | 4 | 1,3 | 2 | 168 | 6800 |
| 02. hó | 160 | 4 | 1,3 | 2 | 144 | 6800 |
| összesen | 328 | 8 | 2,7 | 4 | 312 | 13600 |
A fentiekből következően, ha márciusban távolléti díjra volt jogosult, akkor a távolléti díját növelni kell a vasárnapi pórlék összegével is az alábbi módon:
13600/312 = 43,6 forint
Ez az összeg az egy órára járó növekmény!
A készenlét és az ügyelet óraszámainak a göngyölése
A példánkat egészítsük ki néhány készenléti és ügyeleti óraszámmal is! Megnézzük, hogy ha továbbra is a január és a februári hónapok adják az irányadó időszakot, akkor ez hogyan módosítja a távolléti díjat.
| Irányadó Időszak | Munkaidő-beosztás szerinti munkaórák száma | Az elrendelt készenlét és/vagy ügyeleti órák száma | Az elrendelt készenlét és/vagy ügyeleti órák átlaga | A tényleges készenléti és ügyeleti órák száma | A ténylegesen teljesített munkaórák száma | A pótlékok összege |
| 01. hó | 168 | 90 | 90 | 90 | 168 | 8700 |
| 02. hó | 160 | 140 | 140 | 140 | 144 | 16500 |
| összesen | 328 | 230 | 115 | 230 | 312 | 25200 |
A táblázatból tisztán látszik, hogy a februári távollét esetében nem volt jogosult a készenléti és ügyeleti órák száma alapján növekménye a munkavállaló. De már a márciusi hónapban elérte az irányadó időszak átlagában a készenléti órák száma a 96 órát. Esetünkben láthatón ez már a két hónapra vetítve 115 óra volt.
Figyelembe kell tehát vennünk a március hónapra eső távollét esetén a készenléti és/vagy ügyeleti órákra megszerzett pótlékot az alábbi módon:
25200/312 = 80,77 forint/óra
Természetesen a fentieket minden hónapban újra és újra vizsgálnunk kell és a göngyölést folytatni mindegyik pótlék esetében!
A három cikk (a korábbi kettőt az oldalon megtalálja) megírásával egyszerű, gyakorlatias módon igyekeztem képet adni erről a problémakörről. Bízom abban, hogy a leírtakat a mindennapi feladatok ellátásánál hasznosítani tudják. Ennek ellenére úgy érzem, hogy a sorozatot később folytatni kell, hiszen a sok hozzám érkezett levélben többször utalnak a kollégák az általányban megfizetett pótlékok figyelembe vételének lehetőségére, s talán hasznos lesz, ha erre is kitérek egy komplett, nyilvános válaszban. Folytatás következik tehát!